Showing posts with label rezgés. Show all posts
Showing posts with label rezgés. Show all posts

Tuesday, January 15, 2013

Hogyan reagál rezgésterünk a híradóra és a napilapokra?



A cikket lejegyezte és szerkesztette: Galactus - Forrás:Pierre Franckh:A rezonancia törvénye
Minden információ, minden közlemény, minden hír hatással van DNS-ünkre, és nyomot hagy sejtállományunk egészén.
A híradó nem egyéb, mint egy nagy adag baljós közlemény. Hallhatunk munkanélküliségről, árvízről, környezeti katasztrófákról, energiaválságokról, bankcsődökről, terrortámadásokról, valamint értesülhetünk róla, hogy hamarosan mi magunk is hasonló támadások célpontjaivá válhatunk.
És ez még csupán ízelítő volt azokból a rémes jelenetekből, amelyekkel a híradó nap mint nap aludni küld bennünket. Miután borús képekkel ecsetelte a világ minden tájáról összeszedett szörnyűségeket, a műsorvezető ránk mosolyog, és jó ékszakát kíván.
Ezek után vajon miféle jó ékszakára gondol? :D
A híradó és az újságok a félelemkeltés legtökéletesebb eszközei. Hatásukra folyamatosan védekező tartásba szorulunk. Testünket ez mérhetetlenül túlterheli. Egyre gyengébbnek és erőtlenebbnek érezzük magunkat, s hamarosan kiutat sem látunk már.
Ha gondolatainkat fogva tartja a félelem, csupa olyan tapasztalatot vonzunk az életünkbe, amely a félelmeinket alátámasztja. Ne feledjük:hasonló hasonlót vonz.
Félelmeinkkel pontosan azt teremtjük meg, amitől félünk.
Ebből az ördögi körből pedig - emberi számítás szerint - nem is olyan könnyű kiszabadulni, ugyanis a felszabaduló stresszhormonok gátolják az agy gondolkodási funkcióját.
Az információkat és a gondolatokat az agy elülső része használja problémamegoldásra. Ez az értelem és a logikus gondolkodás székhelye. A reflexszerű cselekvés az agy hátulsó részéből indul ki. Vészhelyzetben az agy elülső részének véredényei összeszűkülnek, hogy a stresszhormonok annál gyorsabban működésbe léphessenek és kifejthessék hatásukat. Ez pedig meggátolja a világos gondolkodást. Ráadásul az akaratlagos cselekvés központját is blokkolja az elülső nagyagykéregben. Ez azt jelenti, hogy stresszes állapotban intelligenciánk és tudatos érzékelésünk csökken.


Stresszhelyzetben nem tudunk világosan gondolkodni és megfontoltan dönteni. Sokkal nehezebben tudunk tehát a félelmeinktől megszabadulni és jótékony rezgésteret kialakítani.

Ám ez még nem minden.
Ha stresszes állapotban, megfélelmítve alszunk el, ezzel az energiával nem csak az álmainkat fertőzzük meg, hanem az emlékezetünkben is elraktározzuk félelmeinket. Az agykutatás ugyanis bebizonyította, hogy az emlékek éjszaka raktározódnak el. Vagyis időben minél közelebb esik egy élmény az alváshoz, annál élénkebben épül be az emlékezetünkbe. Ez azt jelenti, hogy életünknek egyre valóságosabb részévé válik a félelem. Ami tehát első pillantásra meglehetősen ártalmatlannak látszott, valójában beláthatatlan következményekkel jár.
Hogyan lehet kikerülni ebből a bűvkörből? Nagyon egyszerűen: ki kell lépni belőle.
Próbáld ki, milyen érzés egy hétig híradó nélkül bújni ágyba, s időt szánni saját jótékony erőid felkutatására!
Észrevetted már, hogy a politikusok röviddel a választások előtt igyekeznek félelmet kelteni, hogy azután megígérhessék:majd ők, és csakis ők megmutatják a válságból kivezető utat? Engem ez a híradó műsorvezetőjére emlékeztet, aki felvonultatja előttünk a világ legborzalmasabb képeit, majd jó éjszakát kíván. Megadhatnád magadnak ezt a jó éjszakát. Az életed a te kezedben van. Más kezébe nem is való.
Mi végre teremtesz jobbnál jobb rezgéstereket, ha mindjárt tönkre is teszed őket?
Persze nem csak a híradókkal fosztjuk meg vágyainkat minden erejüktől. Lássuk csak a szokásainkat:
Például milyen filmeket szoktál nézni? Krimit, horrort, thrillert? Vagy inkább drámákat és tragédiákat? Hősöd kilátástalan helyzetekbe keveredik, megbetegszik, tönkremegy vagy meghalnak a szerettei?

Ne feledd: a filmipar mindent megtesz annak érdekében, hogy a nézőket teljesen lebilincselje. Egy igazán jó film csak akkor képes erre, ha az érzelmeiden keresztül fog meg.Egyetlen rendező és forgatókönyvíró sem szeretne mást, mint az érzelmeidhez szólni. A filmgyártók milliókat költenek és komoly szakmai csoportokat foglalkoztatnak azért, hogy átérezd, amit a film diktál neked.
Látszólag "csupán" 90 percig élünk ezekben a drámákban, világháborúkban, küzdelmekben. Ha többször tesszük, gondolatban és érzelmileg is foglalkoztatnak ezek az ügyek. Ha folyton ilyen filmeket nézünk, ha nyomon követjük a híradót vagy a nagy szerencsétlenségekről vagy éhínségekről szóló műsorokat, kiépítjük magunkban a hiány, a szegénység, a gond, az ínség és a félelmek minden egyebet elnyomó erőterét.
Eközben olykor - talán túlságosan is gyakran - sokkal erősebb és tartósabb érzések lesznek úrrá rajtunk, mint vágyaink megfogalmazásakor.
Tehát amikor
-csak azért olvasunk drámákról vagy gyilkosságokról szóló könyveket, mert izgalmas és lebilincselő olvasmányélményre vágyunk;
-olyan filmeket nézünk, amelyeknek élményeit amúgy eszünk ágában sincs átélni;
- gyakran és nagy érdeklődéssel figyeljük a nagyvilág sokkoló, borzalmas, ijesztő vagy undorító híreit,
pontosan ezeket a rezgéstereket hozzuk létre magunkban. A vonzás törvénye működik, és mi egyre jobban azonosulunk azzal, amivel valójában nem is akarunk.
Azok a hatások, amelyeknek kiteszed magad, befolyásolják a rezgéseidet, vagyis különféle érzelmeket és érzéseket keltenek. Ha szép muzsikát hallgatsz vagy tartalmas könyveket olvasol, kedélyed sokkal békésebbé, derűsebbé és nyugodtabbá válik.
Abba az irányba fejlődj, amerre valóra válhatnak vágyaid!
Minél többször elismételsz valamit, annál valósabbá válik. Erről agyunk szinapszisai tehetnek.
Forras: "Tudatváltás 2012"

Thursday, December 20, 2012

A víz üzenete


 Gondolataink ereje és hatása egy japán professzor Masaru Emoto kutató révén képileg is bemutatható megdöbbentő módon.Emoto professzor különböző helyekről kivett vízmintákat, majd megfagyasztotta és mikroszkóp alatt lefényképezte a kialakult kristályokat. Emoto nem elégedett meg a víz különböző vízminta vevő helyekből nyert képekkel, hanem később különböző szavakat, zenét hallgattatott, imádságot mondtak neki, így fantasztikus képek születtek.A víz átveszi tehát minden érzésünk, gondolatunk, képünk mintáját és reagál – kommunikál – felénk ezekre a hatásokra. De így felismerhetjük a saját gondolatunk, szavunk, tettünk hatását minden körülöttünk élőre.Igen ám – és újra elismétlem -de szervezetünk 70%-a víz, akkor milyen hatással vagyunk saját magunkra?!És nemcsak tudatos, hanem tudatalatti szinten is. A tudatos szintet tudjuk kontrollálni, míg a tudatalattit nem. Tudatalattinkba szűrés nélkül beül minden, amit elég sokszor hallunk, látunk, érzünk. Ezért is nagyon meg kell válogatnunk, hogy mit iszunk, eszünk, nézünk, hallgatunk.A pozitív gondolatot, az életjavító gondolatot ugyanígy be lehet ültetni a tudatalattiba, mint az életrontó gondolatokat. Ha például azt elég sokszor elmondjuk, hogy a nagymamánktól a pánikbetegséget örököltük, sikeresen fogjuk produkálni. Egy másik példa, ha állandóan azt mondjuk, hogy rögtön rosszul leszek, vagy menten elájulok, nap végére egészen biztosan nagyon-nagyon rosszul fogjuk magunkat érezni. A felsoroltak csak néhány példa arra, hogyan tudjuk magunkat ostorozni szavakkal és milyen negatív mintákat ültetünk be a szervezetünkbe.


Mi az amit tehetünk magunkért? Például szerethetjük magunkat annyira, hogy legalább naponta egyszer azt mondjuk, hogy na, ezt jól csináltam! Hallgatunk jó zenét, több időt töltünk el olyan emberekkel, akik fontosak számunkra, kevesebb tévét nézünk, stb. 
 
 

Tuesday, November 27, 2012

A világ = rezgés


Az 1900-as év elejéig a technika és a gondolkodás fejlődése révén megértettük, hogy az atom tovább osztható (atommag, elektron), majd eljutottunk az atommag alkotórészeiig (proton, neutron). Folytatva az atom még aprólékosabb boncolását, kiderült, hogy az anyag nem anyagi részecskékből áll. Nem létezik a legapróbb anyagi részecske. Megállapítható, hogy az anyag egyértelműen rezgés, azaz hullámtermészettel bír. Állóhullám. Mindenki játszott már gyermekkorában egy tál vízzel a kezében. Ha a tál egyik oldalát megbillentjük, akkor egy hullám keletkezik, amelyik a tálról visszaverődik és visszatér a kiindulási pontba. Ha viszont a tál egyik oldalát ütemesen mozgatjuk, akkor a hullám egy helyben áll és látható módon a víz felülete nem sima, hanem egy állóhullám látható, mintha megfagyott volna. Az állóhullám jellemzője, hogy csak akkor létezik, ha folyamatosan, külső forrásból fenntartjuk, tehát energiát igényel és nem utolsó sorban egy precíz irányítást, vezérlést. Az anyagot nézve, amit nem találunk az a fenntartó erő és információ. Illetve találjuk, csak nem akarjuk látni materiális szemüvegünkön keresztül.A ceruza a kezünkben, állóhullámok halmaza. Ha megszűnne az állóhullámokat fenntartó láthatatlan és megfoghatatlan erő, akkor eltűnne a ceruza. Körülöttünk csak egy szobában is, végtelen sok atom található, a minket körülvevő anyagnak érzett valóság, végtelen sok állóhullám. Mindez érvényes az egész világmindenségre, amelyiknek mi csak egy kis részét látjuk, sejtjük. A gravitáció, a tömegvonzás nem más, mint a rezonancia jelensége.
Einstein korában ő maga és tudós társai bizonyították, hogy a körülményektől függően a fény hol elektromágneses rezgésként viselkedik, hol pedig anyagként. Az anyag rezgéstartománya és a minket körülvevő elektromágneses spektrum tartománya fedi egymást. Az anyag és a fény egymás közt átjárható, hiszen mindkettő rezgés.
A minket körülvevő világ, éppen úgy mint mi magunk, mind rezgés. A világmindenség 100%-ban rezgés. Ebből 95% energia és információ. A maradék 5%-ot (csillagok, bolygók, emberek, állatok, növények, stb.) mi anyagnak nevezzük, mely nem más, mint a legsűrűbb rezgés. Nem létezik legkisebb anyagi részecske, nem létezik az anyag legkisebb eleme (építőköve), mert az, rezgés, állóhullám. Az állóhullám jellemzője, hogy csak akkor létezik, ha egy folyamatosan jelen lévő külső erő fenntartja azt jól meghatározott logisztikával. Az 5% anyag, a 95% energia és információ által van körülvéve, akár egy szivacs a víz által, egy tál vízben. A külső energia és információ nem csak körülveszi az anyagot, hanem át is hatol rajta, mint a víz a szivacson. Ezen túlmenően, a külső energia és információ egyenesen meg is határozza az anyag megnyilvánulását, viselkedését.

Forras: tudasbazis.hu